Egy utolsó cigarettaszál

Volt már olyan, hogy azt kívántad, bárcsak soha ne érne véget egy szál cigi?
Én most ezt érzem. Mintha ez a szál cigi jelentené az életem, s ha a végére érek, az életem is kimúlik. Az érzés, hogy tudom, ez a cigi nem fog örökké tartani, mostmár csak pár perc és vége. Rémisztő. Fázok. Ráz a hideg. A jeges érzés átjár és én beleremegek. Remegek, mert nemsoká' vége. Vége mindennek. Összedől amit eddig felépítettem. Közben a lágy, kísérteties női hang tölti be a szobát. Hajnal van. Egyedül vagyok. A cigi is a végét járja, s én csak írok. írom ezeket a sorokat...magamnak. Megnyugvásként. Reszketek és tudom, mindjárt vége. A hangtól egyre félelmetesebb, amint abbahagyja, a cigim is véget ér. Véget, de még élek, s siratom azt az egy szálat, hogy nem tartott tovább. Rágyújtanék még egyre. De nincs több. Nincs több lehetőség. Nincs tovább. Számot váltok, de minek? Az első jobban tetszett, jobban képviselt mint ez. Dermedt vagyok. Már nem reszketek. Vége.

Egy bejegyzés 'melynek nem találod értelmét

Eleresztett emlékek sorozata tölti meg az elhagyatott, fekete-fehér kockás visszhangzó termet. Eleresztették az emlékeket mert nincs már rájuk szükségük. Mi lesz most velük? Beleágyazódnak az apró kockákba vagy inkább harmatot fújó szellőn utaznak élvezve a száguldást, majd a mélybe zuhanást? Zsúfoltan sorakoznak a teremben az emlékek. A zsivaj egyre hangosabb és egyre csak gyűlnek a kis halvány emlékek. Medencecsonttörése ugyan nincs egyiknek sem. Mégis érzik derekuknál a fájdalmat, 'mely porba hullatja az összes pici emléket. Érzik a haláluk közeleg, nem fognak harmat hátán száguldani esős, őszi délutánokon és egy medve bundájában sem kapaszkodhatnak meg már, mert képtelen a fájdalomtól és a fekete-fehér kockás visszhangzó terembe vannak bezárva örökké, ha élnek, ha holtak. A halott emlékek láttán a még eleven, elzárt emlékek félnek és ki akarnak szabadulni, de nem engedi őket ki a fekete-fehér kockás, visszhangzó terem. A holt emlékekben mindig ott van a szikra, 'mely lángokba boríthatja testét ezáltal életet adva neki. Érzik a vesztüket mind. A halál közeleg...

Mese a semmibe

...Elhalt maradványain ismét élet íze kesereg, érzi talán feltámadhat. A csontok forrásának zaja és a izomszövetek összekapcsolódása érzékelteti: lassan visszatér. Mozgatni kezdi rohadó ujjait melyet nemsoká friss bőr fed, s meleg vér csordogál bennük. Szíve megszólal. Nem ver hevesen, csak mint csoszogó öregember botjával kopogtat a nyeszergő padlón s lépkedni is alig bír. Látszik rajta, nem akar már verni, nem akar újra e test rabja lenni, de nincs más választása. Ez a sorsa. Szeme óvatosan kinyílik. Nem lát mást csupán homályt és némi beszűrődő fényt a szoba repedezett mennyezetéből. A látása lassan kitisztul és a hallása is kezd visszatérni, emberek keserves sírása, imádkozása üti meg a fülét. Beszélni alig bír de azért kinyögi véleményét:
-Szánalmasak..
Mikor teljesen összeforrt mindene, nagy nehezen fel ül, megropogtatja csontjait, melyek idegtépően hangos kattogással ugrálnak vissza a helyükre. Mindenki rémülten néz a halálból visszatér fiúra aki csak vállát megvonva tápászkodik fel a földről. Kihúzza magát majd elkapja a nyakát egy kamasz korban lévő gyermeknek és felemeli a földről.
-Csak szívességet teszek neked, kölyök. - azzal eltörte a fiú nyakát, mintha csak egy ropit tört volna el.
-Nos...ki a következő? - meglobogtatta hosszú éjfekete haját és végigmérte a tömeget majd elővette kardját a hüvelyből.
Szemmel nem láthatóan csapott egyet és a szobában az összes fej a porba hullott, kivéve az övét. Visszahelyezte kardját a hüvelybe és megigazította fekete ingének gallérját.
-Még formában vagyok. - mondta s azzal kisétált a romos ház ajtaján.
Mikor kilépett, erős fejfájás a földre kényszerítette, víziója volt. Egy nagydarab ember beveti őt a házba és ráparancsol az ott tartózkodó kopott ruhás feltehetőleg rabokra, hogy egyenek a húsából, mert az majd életben tartja őket, akár 100 évig is.
A fejfájás elmúlt, s felegyenesedett.
-Már értem...100 év? Az lehetetlen...


Tessék kaptatok egy apró eleje-vége nincs történetet, hogy egyen benneteket fene... xD

Zene "ajánló"

Szájonbaszott napok

Szájonbaszott hétfő
Szájonbaszott kedd
Szájonbaszott szerda
Szájonbaszott csütörtök
Szájonbaszott péntek
Szájonbaszott szombat
Szájonbaszott vasárnap

de leginkább
...
SZÁJONBASZOTT HÉTFŐ

Hajnalodik, kiugrom az ágyból...

...még ha így lenne, de egyszerűen képtelen vagyok iskolaidőben felkelni normálisan. Mire feleszmélek és ha nem alszok vissza háromszor, majd nem rugdos meg háromszor valaki, hogy keljé' má' fel, addigra marad kb. 5 percem teljes mértékben elkészülni. Azaz: Kimászni az ágyból, felöltözni, fésülködni, hajat vasalni (ami semmit nem ér mivel a hajam visszagöndörödik 5 percen belül), fogat mosni, 20 soros acélbetétest befűzni, majd megnézni, hogy megvan-e a bérletem, ha nincs akkor keresni és aztán kiindulni a buszhoz amit ha lekések akkor szoptam. Szóval ami ennek a lényege KI A FASZOM TALÁLTA KI, HOGY 6 ÓRAKOR FEL KELLJEN KELNEM?! Hát kívánom neki tiszte szívemből (?..) hogy bassza meg háromésfél tengeri pocokevő lamantin. Nah meg persze azt, hogy nekem kb. napi átlag 7 órát az iskolapadban kelljen görnyednem, hulla fáradtan, mint egy zombi, tényleg...kurva sokat lehet így figyelni órákon. Nem mintha olyan sok ember akarna figyelni.
Hát mindegy...talán majd erre is rájön valaki...remélem minél hamarabb.

:O

Gondoltam írok pár sort mivel, láttam, hogy viszonylag sokan látogattatok el ide, ahhoz képest, hogy egy kurva betűt nem írtam. Fogalmam sincs miért lehet ez, valószínűleg nem azért merthogy annyira várnátok, hogy "úúú most biztos írni fog". Valószínűleg mind új látogató, amit úgyszint kétlek és nincs kedvem utánajárni. De a kettő valamelyik közül biztos. Ezért úgy terveztem, hogy mostmár szerintem heti pár bejegyzést írok. Hogy miről..hát fogalmam sincs. De azért jól esett látni, hogy így 100 felett voltak a dolgok. Fogalmam sincs mit néztek, de azért jó volt. :D Biztos sokan véletlenül beállították kezdőlapnak és nem tudják, hogyan kell visszacsinálni. :D
Mindegy azért bízok benne, hogy érdekel is valakit.
Szóval tessék figyelgetni a blogot mert valószínűleg irkálni fogok.

Deleted..

.

Bennem

Átkarolsz pirkadatkor,
Egy ház tetején ülve,
Alattunk mindenki harcol,
Egymástól elhidegülve.

Gyermeteg szívünk összeér,
S melegítik egymást,
Gondolatok támadják meg elméd,
Mi lesz ha elveszítjük netán.

KÖzelebb ülsz,
Vállamra hajtod fejed,
Érzed lassan kihűlsz,
Pólóm alá csúsztatod kezed.

Félsz, hogy elragad a világ,
Félsz, hogy a hideg rajtad pendül,
Fázol, s mellkasomon át,
Kezed hatol be, szívemen csend ül.

Nem tarthat örökké,
Te nem akarsz bántani,
Patakként árad a vér,
Nem lehet megállítani.

Gyere költözz belém, kérlek,
Csak így melegíthetjük egymást,
Ajkad édes méreg,
Halkan összeforr a két száj.

Mellkasomban lyuk tátong,
S egyre nő a nyílás,
Ébren őrized álmom,
Egy lyuk van a mellkasomon, nincs más.

Csak így élhetjük túl,
Suttogod fülembe,
A hangod belülről zúg,
Te vagy a legszebb dolog bennem.

Zene "ajánló"

Rest In Pieces Peace Paul Gray

Mivel most trendi ezt kiírni, meghát azért szeretem a SlipKnoT-ot azért mégis nah. Nyugodjék békében Paul Gray a Slipknot volt basszere.

Mekkora ^^

Ezt mondjuk egy blogról húztam be, de csak azért mert a baloldali srác full olyan mint én, csak nekem nem ennyire bozontos a szemöldököm meg nem vagyok ennyire dagadt. :D



Kapcsolódó cikk: http://borsonline.hu/news.php?op&hid=28673
Cuki :D Mindenki bortánkozik rajta, pedig szerintem fasza. ^^

(Igen izé, ahonnan behúztam, ottvan-e a blogajánló között vagy mi a fasz az --->)

Wááá!!!4

Kibaszott jó volt a hétvége vége és ezen hét eleje (jee :D). Végre sikerült együtt aludni és együtt is felkelni barátnőmmel. *.* ésésésés kurvajóvolt ésés már 10 hónaposak vagyunk! ^^ Voltunk hatan és full jól éreztük magunkat. ^^ Legalábbis én jól éreztem magam, de gondolom a többiek is. Egyébként nem igazán tudok beszámolni és hát úgy igazából nem is akarok. Azt hiszem mindannyiunk nevében megköszönöm néked AndreJa, hogy megszervezted ezt a dolgot. Aztán inkább kifejezem magam képekkel...^^

Ezek így mi vagyunk "sokan"...xD
(Jobbról: Marcell, Kova, Tatyi, NEM Postás Józsi)



Ők meg akik lemaradtak...meg én. xD
(Balról: Dóri, Andi, NEM Postás Józsi)



Ők meg mi vagyunk a PiciFeleségemmel. ^^
((jobboldalt)Nagyanyám valami jó nővel(baloldalt) :D (Ł) Szeretlek héé ^^)


Szóóóval nagyonjóóóvoooolt...! Jeee!!!4

Kibaszott álmos vagyok rájöttem...^^ Nah jóccakát, álmodjatok hippikkel.

Vicceskedés

- Mi az: kicsi, piros és egyre szélesebb a vigyora?
- ???
- Kisbaba zsilettpengét szopogat.

Zene "ajánló"

Ezzz mekkora. :D

Rézfaszubagoly

"Vigyázz mert elvisz a rézfaszubagoly!"

Ki ne hallotta volna már ezt a csodálatosan nagyszerű mondatot?!
De vajon ki vagy mi is lehet ez a "rézfaszubagoly"?
Hát képzeljük el...halk éjszaka, csupán egy bagoly huhogását hallod...csend..egyszercsak (!!!)
elkezdi karistolni az ablakod méretes réz faszával és addig teszi ezt míg be nem törik az üveg, majd rád repül, lerángatja rólad a takarót és análba ver szentségtelen falloszával!!!! Huh...belegondolni is szörnyű. Érdekes, hogy a kisgyerekeket ijesztgetik ilyennel, pedig még én is összeszarnám magam (főleg hogy ezek után nem működnének a záróizmaim...) Szóval én továbbra is fosok tőle, nah.

Ilyen mikor lesben áll:



...és aztán MEGJELENIK A LÉNYEG!!!!

De lehet másképp is értelmezni mondjuk..itt van Elvis a rézfaszu bagoly:

Szóval VIGYÁZZATOK mind a rézfaszubagollyal!

Együtt

Kettesben egy szobában,
Romantikus pillanat,
Tested árnyékában,
Keresem a vigaszt.

Azt mondod szeretsz,
Én elhiszem Neked,
Csak nehogy elengedj,
Mint ezt más is tette.

Örökké fog tartani,
Suttogtad fülembe,
Ez nem csupán alkalmi,
Össze vagyunk kötve.

Remélem tudod ha,
Hazudtál nekem,
Minden felesleges mondat,
Halálba enged.

Amit érzek irántad,
Az nem puszta látomás,
Az érzést Te csináltad,
S megszületett az áldomás.





Ez egy szar de nem volt kedvem törölni....

Megaszar

Nah hát van ez a mindenki által ismert Megasztár, ahol mindenki megmutathatja milyen sikeres POPZENÉSZ is lehet majd belőle. Ahova X ezer ember eltódul, csak hogy megmutathassa mire nem képes. Jelenleg azt hiszem 12 ezer ember mérte/méri fel tudását ebben a remek popzenét gyártó vetélkedő műsorban. Mivel például egy blackmetal-t éneklő megasztárról még nem hallottam. Komolyan, mi értelme van ennek? Elmegyek, mert a szomszéd Pirinéni aszonta, hogy nekem biza' olyan jó hangom van, hogy jobb hallgatni mint Lajosbácsi horkolását. Ezt persze mind bóknak veszi, gondolom én, de nem, ez nem így van. Önértékelés minuszban. Jó, megnézzük őket, röhögünk kettőt, de valljuk be nah, szánalmasak és húzhatnám még le ezt a műsort, de ha valaki ebben leli örömét hát legyen..nekem aztán teljesen mindegy.

Például itt...talán a hanggal nem is lenne akkora probléma, de azért a szöveget nem ártana megtanulni, vagy esetleg angolul tudni és nem "Bikicsunáj"-t tolni "Big In Japan" helyett....



Aztán Krisztián aki úgy szint azt hitte, hogy majd ő lesz a Megaszar...hát ő lett.



Nah ennyi voltam, nézzétek ezt a hulladékot.

Mikor már nincs remény

Halálba ringó tavasz,
Ősidők mély tengere,
A szakadék csupán két arasz,
Bizonytalan lépteken.

A szakadék immár,
Csupán egy lépés,
Senki nem hallgatta meg imád,
Elveszett minden érzés.

Lehunyod a szemed,
Könny szökik belőle,
Lehajtod fejed,
S sóhajtasz előtte.

Lassan dőlsz előre,
Mint akit szél fúj,
Valaki hozzád ér előtte,
S beleremegsz, mert ez új.

Két kar magával ragad,
Egy test hozzád simul,
Sírástól csukló hangja,
Tündérként virul.

Szólni nem tud semmit,
Könnyeit nyeli,
Soha nem érzett még ennyit,
Nem akart elfeledni.

Hátrafordulsz lassan,
Szíved némán dobban,
A tested itt maradt,
De a lelked már ott van.

Halálba taposó érzésekkel,
Megcsókolod némán,
Szerelmes nézéssel,
Köszönöd meg immár.

A két test összeér,
A lelkek is így tesznek,
Hátradőlsz ösztönén,
S a testek együtt esnek.

Zene "ajánló"

I will always love you...! (Ł)

Merengés a fekete Nap irányába

Holt tenger tekint rád,
Minden cseppje alakját,
Felveszi majd egy lágy,
Őszinte vágy.

Nyugodtan fekszel elébe,
Tisztán hajolsz a fák közé,
De onnan az út a szemétbe,
Vagy vezet a rideg valóság felé.

A valóság kegyetlen,
Hallottad hírét,
Nem akarsz egyetlen,
Percig sem elmenni innét.

Nevem hívásával mégis elcsalnak,
A hazug valóság irányába,
Hol minden gyötör és altat,
És ahol az egyetlen jó dolog Te vagy.

Politika

SZAROK BELE!

Osztakkor?


/Nem, nem azért írtam pirossal mert kommunista vagyok.../

8. hónap (Ł)_(L)

8 hónaposok lettünk drága Barátnőmmel. Őszintén mondhatom ez az eddigi leghosszabb kapcsolatom és remélem még hosszú-hosszú ideig (mondjuk örökké ^^) fog tartani.
Szóóóvaaal SZERETLEK. Wáá :D

Kint pedig baszott jó idő van végre. Nem kell már szétfagynom miközben a kurva buszra várok, vagy ha véletlenül kiteszem lábam az utcára. Mert ugye én télen is tavasziasan öltözködöm. Hogy miért? Pffff, ne kérdezd meg. :D És amúgy is rühellem a telet. Brrrh...viszont a tavasz a legszebb évszak (szerintem). Ha kevesebb napsütés lenne ebben az évszakban azt mondhatnám, hogy majdnem tökéletes. ^^

Közben még volt 1-2 cigányos balhé, mert ezek soha nem hagyják abba, pedig igazán megtehetnék, hogy kihalnak vagy valami.

Ismét kimeríthető volt a gondolatmenetem pár sorral.
Nah árivádercsi. xD

Visszatértem. Este már nemigazán volt kedvem bloggerkedni. A hétvégém csodásan telt. :$ Most nincs kedvem részletezni a történéseket. Nah már' nem azér' mer' nem publikus...nem, persze, hogy nem, csak neked semmi közöd hozzá. :D Viszont hazafelé úton nem kezelték le a retúr (ritörn) jegyem, úgyhogy valószínűleg még a hónapban ismét ellátogatok drága Kedvesemhez. Készültek képek, tehát mindjárt lebuktatom magam, hogy ki is volnék. Húdejóhúdejó...kurvára leszarja mindenki, avagy már tudják. :D
S íme a képek:

Katt rájuk normális minőséghez és mérethez.



Deédes :$





Nos érjétek be ennyivel. :P

Ui.:Nyeljetek sok tevenyálat.

Havi csula

Már nagyon rég nem írtam, ámbár gondolom senkinek nem hiányoztam. Teljesen kiment a fejemből a blog és igazából kedvem sem volt írni és nem is tudtam már mit... Ebben a majd' egy hónapban annyi érdekes dolog történt, hogy egyetlen egyszer találkoztam hőn szeretett barátnőmmel, aztán most pénteken megint fogunk. Annyira várom. ^^ Hiányzik =( Nah jó abbahagytam. Szóval hát képek nem készültek mert én nem vittem gépet a Szívemében pedig nem volt elem és lusták voltunk venni. Nah majd pénteken, már' ha nem leszünk lusták és akkor közzéteszek talán néhányat közülük. Mondjuk abban csodás pár napban amit Vele tölthettem, megismertem személyesen Tonyot és barátnőjét, s egy éjszakát ott töltöttem (aminek a Drágám nem örült, de megbocsátott *.*) Erről ugyan vannak képek, de olyan hihetetlenül überbrutal szarok, hogy az hihetetlen. Ééésmég Szívemmel megnéztük a Farkasember című filmet moziban. Szerintem nem jó film. Ez egy tömör kritika volt. :D De jó volt mert Vele nézhettem. ^^ és többé nem veszünk 5 literes popcornt mert az valahogy nem fogy. :D Aztán hát inkább a részleteket nem mesélném el. =) Kb ennyi történt kemény 3 hét alatt. Rettentő izgalmas életem van. Tényleg igazi bloggernek születtem. xD (Bloggernek születtem, mindent akarok, semmit sem kapok, bloggernek születtem, inkább csavargok, de meg nem alkuszom soha! xD Hülyegyerek.) Szóval hát kb ennyi lenne csodás beszámolóm. Majd jövőhét elején leírom mennyire csodás volt a találka. =) Vagy még előtte egy elmebeteg írás, ha lesz kedvem. Nah, betmen legyen az ágyatok alatt meztelenül. Jóéjszakát.
Ui.: Szia anyaaaaa..!!!

Zene "ajánló"

Az élet tartós utálata.

...Csak ült, ült a lépcsőn egymaga. Érezte, halála napjáig eltudna ott üldögélni. Fejében kósza gondolatok repkedtek, de mind fájdalmas, gyötrő, elhalt volt. A Nap lenyugvóban volt már, s mikor utolsó fénysugara sem hatolt a fiú pupilláiba, lehunyta szemét, s várta a csodát. Körülbelül fél órát ült ott, s egy hideg kéz megfogta vállát. Riadtan felkapta a fejét és a lány szemeibe nézett. Tátott szájjal bámult a lány vérvörös szem párját, lélegzete elakadt.
-Szia. - mondta mosolyogva a semmiből felbukkanó egyén és leült a fiú mellé. - Mi bánt?
A fiú nem tudott válaszolni, nem jött ki hang a torkán, pedig valamiért érezte, benne megbízhat, a többi féreg emberrel ellentétben.
-Mi az? Néma vagy? - öltötte ki a lány a nyelvét.
A fiú észhez kapott, megrázta a fejét, letörölte könnyeit, s reménykedett, hogy a titokzatos lány nem látta őket. Elég nehéz lett volna nem észrevenni őket.
-Ööö...igen..nem..vagyis izé.. - Vakarta meg erőltetett mosollyal a tarkóját majd visszaváltott komolyra.
-Szia. - lökött oda egy köszönést, mintha picit sem érdekelné, hogy ott van a lány.
-Zavarok? Akkor elmegyek... - elkezdett felállni.
-Ne! - Megfogta a csuklójánál, de nem szorította meg. - Maradj kérlek. - egy könnycsepp csorgott le a fiú hibátlan arcán.
A lány visszaült mellé.
-Mi a neved? - kérdezte a lány aggodalmasan és letörölte a srác könnyét.
-Damien.
-Ez a beceneved, de én az igazi nevedre voltam kíváncsi. - Elhúzta a száját.
-A nevem...Damien. - bámult maga elé érzéstelenül.
-Hmm...értem, és a vezetékneved?
-Nincs...
-Hogy-hogy nincs? - húzta fel egyik szemöldökét.
-A szüleim meghaltak még egész kicsi koromban, nem is emlékszem rájuk, hisz még pólyában ringattak, legalábbis ezt kellett volna tenniük, de engem az utcára raktak. Hallomásból tudom csak, hogy meghaltak, lehet még élnek, de őszintén szólva...remélem, hogy még élnek, s ők is ebben a földi pokolban kárhoznak. Szóval visszatérve...kiraktak az utcára egy takaróval, melyre az volt írva: Damien. Legalábbis ezt lehetett kiolvasni belőle, a betűk eléggé foszladoztak. Akik rám találtak is elég öregek voltak már akkor is. Mostoha apám meghalt már rég, anyám is a halálán van. Őszintén...ennek is örülök, ők voltak azok kik megmentettek a halálra fagyástól, az éh s szomj haláltól, minden veszedelemtől amiben meghalhattam volna, s nem kéne végigszenvednem ezt a nyomorúságos életet. És...Téged, hogy hívnak? - nézett fel kis időre Damien s a lány szemei ismét fogva tartották őt.
-Chymeira. Chymeira Benett. De szólíts csak, ahogy akarsz.
Közelebb ült Damien-hez és visszanézett a fiú mindent magába szívó fekete szemeibe. Damien soha nem érzett még ilyet, szíve zakatolt, semmi más nem érdekelte, csak a lány a fekete ruhában.
-A neved...gyönyörű. - elképedve bámult a Chymeira-ra. - És...hogyan kerültél ide a semmiből?
-Épp sétáltam, s megláttam egy szimpatikus, szomorú fiút, ki egymagában - s ekkor elhallgatott pár másodpercre - egymagában üldögél egy ilyen elhagyatott helyen. És különben is, én szinte minden nap itt vagyok, téged még soha nem láttalak ide, szóval inkább én kérdezhetném, TE - hangsúlyozta ki - hogy kerülsz ide?
-Nincs hova mennem, mint már említettem, s ez a hely kellőképp nyugodalmas volt, ahogy, hogy itt öntsem ki lelkem a természetnek.
-Értem. - Azzal megfogta a kezét a srácnak és felállt. - jössz sétálni? - halk vidámság töltötte be arcát.
A fiú elpirul, megrökönyödve nézte, ahogy Chymeira a kezét fogja.
-Persze, megyek. - azzal felállt, leporolta nadrágját és várta a fejleményeket.
A lány átkulcsolta ujjaival Damien kezét s így indultak el. Egész úton csak beszélgettek, leginkább a múltról. Az idő gyorsan telt, egymásra talált egy pár. Önfeledten sétáltak, beszélgettek egészen 11 óráig.
-Nekem mennem kell. - nézett Damien-re szomorúan.
-Miért? Maradj még, kérlek. - szorította meg törékeny kezét a lánynak, ámbár Cymeira-nak jól esett, hogy végre valaki a kezét fogja.
-Muszáj, várnak otthon. - belemélyesztette immár feltűnően hosszú körmét a srác kezébe aki erre felszisszent.
-Jajj, ne haragudj, hogy... - belé ragadt a szó, mikor meglátta a vöröslő vércseppet kiserkenni a fiú kezéből.
A lány futásnak eredt, de még visszakiáltott.
-HOLNAP REGGEL UGYANITT. - s eltűnt a fák közt a sötétségben.
Damien megrökönyödve nézte a rengetegben eltűnő lányt.
-Hát akkor...ugyanitt.
Leült arra a lépcsőre amelyen eddig ültek, s a csodás napjára gondolt. Tényleg soha nem érzett még ilyet senki iránt, úgy érezte beleszeretett mindörökké. Lassan múltak az órák nélküle, de ő csak várt és várt, nagyon várta már, hogy újra megfoghassa a kezét a lánynak, kinek titokban belerakta zsebébe a szívét, hogy vigyázzon rá.
Reggel lett. A lányt sehol sem látta. Teltek-múltak az órák, de nyoma sem volt. Késő délutánra járt már. Madarak csiripeltek a fák ágai közt. Csodálta a természetet. Ezzel próbálta elűzni a gondolatot, hogy nincs vele újdonsült szerelme. Közben beesteledett, gondolta elindul arra, amerre a lány indult el sietve tegnap. Egyre mélyebben járt már az erdőben, mikor meglátott egy testet a félhomályban maga előtt, szíve átdöfve egy karóval. Félve odament a testhez s megfogta a vállát, így fordította a hátára. Megalvadt benne a vér mikor meglátta az arcát, az arcát annak, kit szeretett, az egyetlen lényt...akit szeretett. Könnyek mosták arcát. Az eső is eleredt. Damien üvöltése, s az eső kopogása törte meg a csendet. A fiú csókot nyomott a lány homlokára, felegyenesedett, s élettelenül ráesett a karóra mely átdöfte testét. Utolsó erejével magához szorította a lány testét, s kilehelte kárhozott lelkét.

Zene "ajánló"

Úgy döntöttem lesz itt egy ilyen is, mert miért ne. Majd ha nem tudok mit írni ez jó lesz kárpótlásul. Persze ez egy olyan ajánló lesz hogy kaptok egy linket és örüljetek, nem fogok mellé irkálni semmit. Höh..

Vers

Ezt csak azért mert Szívemnek tetszett:

A holnap már a múlté,
Összedől minden érzem én,
Lelkem sír,
Szemem már nem bír.

Érzések törnek fel,
Nem múlik el,
Egy utolsó könnycsepp mely értünk hullik,
Két test a porban haldoklik.

Az élet Veled édesebb volt,
De a víz tüzet olt,
De miután a víz kioltotta,
Az Ő halálának is eljön a sora.

Szárnyával próbál még emelkedni,
Karjaiban Kedvese testével elérni,
Azt melyet nem tudtak eddig,
Két test ismét a porban haldoklik.

Néha reménysugár látszik,
De csak a délibáb játszik,
Utolsó vércseppek érzik,
Eljött a vég, nincs már ki vérzik.

Lehullanak a porba ők is,
Mint rózsáról a tövis,
Szánalmasan összeér két ajak,
S a két lélek tovább halad.

Támadnak a mongúzok már megint

Hát minden a drágajó iskolában kezdődött melynek nem mellesleg minimum 60-65%-a cigány, 15% elcigányosodott magyar, 15% elbaszott egy teremtés és maradt az 5% akivel kb. nincs bajom. No, hát az iskola 80%-a rendkívül kedvel engem, mondanom sem kell, hogy minden napi, hogy beszólogatnak, 60-an körülvesznek és keménykednek, fenyegetőznek, késsel játszadoznak. Kevés sikerrel ugyan, mert nem foglalkozok velük, de már kibaszottul elegem van ezekből a primitív halottagyú egysejtűekből. Majd ezt a blogot is megtalálja valamelyik és megint fog már kergetni az istenfasza is. (Milyen érdekes, hogy ez a szövegszerkesztő nem húzta alá pirossal, hogy istenfasza..xD) Nah mindegy visszatérve.. Túléltem az iskolát (mert itt az megy, hogy vagy túléled, vagy nem...üdv Szabolcs megyében)
Szóval állok a buszmegállóban ott is persze, hogy belém kell kötni, nehogy már legyen egy szabad 10 percem míg várok..ááh dehogy. Jól van, túléltem ezt is. A buszon csak méregettek, érdekes hogy mikor kevesen vannak nem mernek beszólogatni. =) Szánalmas. Aztán leszálltam a buszról és jött a gyönyörűen csodálatos, fényezett, picit sem sáros, hangtalan ladájával vagy 5 kancigány. Hát persze, hogy megláttak engem és belementek mellettem a pocsolyába éles duda kísérettel, ami nem terített be..szerencséjükre. Wahahaa.. Szóval ez egy fasza cigányos nap volt.
Ki tudja mi lesz még mondjuk...

Változás, mert rosszabbul élek mint 4 perce

Nah, jó reggelt, vagy mit...
Szóval ez a blog alapjára véve egy ilyen csöpögős szar lett volna, hát de megváltoztak időközben a véleményeim. Teljesen közérdektelen dolgokat fogok ide irkálni. :D Sőt, egy full no name blog lett volna, de majd azért később bemutatkozok. =) A Damned Candle név hirtelen felindulásból jött, nem vagyok kárhozott gyertya, vagy ilyesmi. Hmm..érdekesen is nézne ki ha egy ilyen félig csökött gyertya gépelne elhalt faggyúmaradványaival, ráadásul még el is van kárhozva. He-he-hee... Nahszóval...akkor ki is vagyok én? Merül fel a kérdés egyesek agyában(?) vagy orrában netalántán. Én egy Brazil 76 gyermekes családapa vagyok. Van még kérdés? :D Naaah, most nincs kedvem tovább szaporítani a szót, azaz már g*cire fáradt vagyok. Majd lehet mindjárt postolok még egyet, bár, hogy ezt most miért írom le mikor az Afgánok sem olvassák most ezt éppen.
Nos, a medve háljon veletek.